The Cruise Press Blog

Elek, meg elek, ugyan nem nagyon csak egy kicsit….:) gyakorlatilag egyelore semmire nincs ido mert vagy dolgozunk, vagy treningen vagyunk, kb 6876 fele informaciot kell fejben tartani igy kezdesnek, ugy, hogy kozben annak is orulunk hogy a kulonbozo ettermeket megtalaljuk:) Mostmar azert egesz jol megy minden, azert az elso het eleg durva volt…a ne is beszeljunk rola kategoria. Nagyjabol a beosztas ugy nez ki, hogy reggel 7-8fele kezdek, ebed 12-13 ora fele vacsora kb hatkor, ez osszesen napi 10-12 orat tesz ki beosztastol es treningtol fuggoen. Ami meglepo, hogy tenyleg mindent meg lehet szokni, a nem alvast, a munkat, a delutani tizperces gyorspihiket. Az ekezeteker innentol kezdve sajnos hanyagolni fogom, mert nincs gyakorlatilag, bar nem is nagyon hasznalom az itteni gepeket, szornyen lassu a net. Ami amugy fizetos es cserebe lassu is, igy egyelore kepdompingre ne szamitsatok. Rendesen netezni altalaban csak valamelyik kikotoben nyilik lehetoseg ahol van wifi. Igyekszem majd azert kepet is prezentalni, mert igencsak szep helyeken jarunk am. Nemreg voltunk Sydney es Melbourne kornyeken, most eppen negy nap hajozas utan Uj-zeland fele tartunk, ez egyebkent tovabbi plusz ket ora idoeltolodast jelent. Ma reggel a Fjordland National parkban volt egy kis kikotes, mert valami iszonyat szep a panorama, van hegy, tenger, ugralo delfinek minden ami kell. A tovabbi allomasok a kovetkezo napokban: Oban (halfmoon bay), Port Chalmers, Timaru, Akaroa, Wellington, Picton, Tauranga, Auckland. Ugye nem hangzik rosszul?:) Mielott megerkeztunk a hajora olyan szerencsesek voltunk, hogy masfel napunk volt Melbourne belvarosaban (ott volt a szallodank) igy korbejartunk minden lenyegeset este is nappal is, megneztuk milyen is az Australian open hangulat, ami eppen akkor kezdodott. Ami eddig nagy valtozas, hogy az evoeszkozoket tovabba nem szazasaval hanem ezesevel merem, illetve a szoknyat es a harisnyat bluzzal kombinalva kifejezetten kenyelmesnek talalom, legyen szo, munkarol, pihenesrol, takaritasrol vagy eppen evesrol:) Tobbe mar nem izgat hogy a hajo mozog neha nem is kicsit, gyakorlatilag barmilyen talajon kepesse valtam megallni, es kozben mosolyogni is. Szinte akarhol el tudok aludni mar abban a pillanatban ahogy agyat erek, de a fold is eleg amugy:) A kedvenc mondataim: You are doing it fast, but you have to be faster. Please polish the cutleries make them spotless and shiny. Take the tray bring meg the appetizers and ciao:) Egyebkent szinte mindenki nagyon segitokesz es kedves, nincs nagyon okunk panaszra de azert hajtanak is rendesen, mindent megtanulsz hamar….kenytelen vagy. Most hirtelen ennyi jutott eszembe, rengeteget lehetne meg meselni de szukos az idom, kerdezzetek ha szeretnetek belatni a kulisszak moge, szivesen meselek meg:) A bejegyzett tartalmakban esetlegesen elofordulo hibakert, elirasokert, fogalmazasbeli pontatlansagokert tovabba nem vagyok kepes felelosseget vallani, tobbek kozott azert sem mert mostanaban eleg gyakori, hogy angolul gondolkozom igy a magyar irant erzett szeperzekem ideiglenesen hanyatlani latszik, valamint egyszeruen nincs idom visszaolvasni oket, ugyhogy minden csak igy nyersen irodik piszkozatba, enjoy:)

(Kilatas a szobambol)

Gyors info, mi tortent velunk mostanaban. Tegnap erkeztunk a szallodaba, harman osszesen akik a hajora mennek. Erkezes utan nemsokkal derult ki, hogy kesesben van a hajo, igy masnap reggel helyett csak delutan jon a transzfer. Igy az osszesen majdnem masfel napot kihasznalva probaltunk minel tobbet felfedezni a varosbol, es elvezni az ingyen szabadidot es pihenest:) Mert Melbourne igazan szuper hely….:);)

Egyelore mindenki eleg kimerult az utazastol, igy vagy pihentunk vagy maszkaltunk valamerre, masra nem nagyon maradt ido. Perceken belul erkezik a transzfer, viszont igerem kesobb lesz reszletes beszamolo az elmult napokrol, illetve egy kis kepes izelito is:) Szoval hamarosan uj hirek, ezutan majd a hajorol.

Gyors bejelentkezes a repterrol, megerkeztem az elso allomasra, Londonba. Aki meg nem volt a Heathrown, annak mondom , hogy iszonyatosan nagy….az atszallashoz setaltam negyed orat, mozgojardaztam, utana kovetkezettt egy tizperces buszut a Terminal 5-re, ujabb mozgolepcsozesek, nemi vonatozas, liftezes, es mar itt is vagyok, varom a kapunyitast a Szingapurba tarto jaratra….

A repulon egy magyar par enyhen hiperaktiv ferfitagja kerult mellem….eloszor a huzzuk le az ablakot tipusu vicceivel szorakoztatta a baratait, aztan izgett mozgott, a hanyos zacskokkal jatszott, folyamatosan beszelt, az izet kotoszonak hasznalta ( meg jo, hogy nem a masik nepszeru kotoszo volt a kedvence…)  majd apro darabokra torte a muanyag kanalat, kiszorta a cukrot, aztan ennek a kevereket razogatta a kapott zacskoban….

A jo a rosszban az volt, hogy leszallas elott a gep tiz percet korozott a kivilagitott London felett, ami nagyon szep volt, igy a lenyugozo latvany elhalgattatta egy idore…:)

Avagy a leggyakoribb kérdések, amit feltesznek nekem az emberek az elutazásommal kapcsolatban:

1. Miért döntöttél úgy hogy feladod az eddigi munkádat?
   Szerettem a munkámat. Csak többre vágytam. Úgy éreztem, ha most nem vágok bele, lehet sosem lesz hozzá elég bátorságom. Örülök, hogy végül így döntöttem.
2. Miért pont hajó?
   Érdekes módon mindig is izgatott a hajózás témaköre. Amikor még semmi közöm nem volt a vendéglátáshoz, már akkor is arról fantáziáltam, hogy milyen jó lenne egy hajón dolgozni, világot látni. Ebben az esetben a kaszinó lett volna az opció. Aztán amikor (lehetőleg professional flair) bartender akartam lenni, ami végül nem lettem, a bár lett volna az alternatíva. Most, hogy végre sikerült, az étteremben kötöttem ki 🙂
3. Mit szól hozzá a családod, hogy elmész?
   Kezdjük a nagyikkal. Az egyik legszívesebben bebújna a bőröndömbe és borzalmasan irigyel azért, hogy világot láthatok. A másik aggódik, hogy elmegyek. Egyébként mindenki örül, jó kalandnak tartják. Várnak majd vissza. Legalábbis remélem 🙂
4. Mit szól hozzá a párod, hogy elmész?
   Örül a sikereimnek, támogat mindenben, bíztat ha kell, büszke rám, és ott segít ahol tud. Igazi, szuper társként viselkedik, ami nagyon fontos. Külön hálás vagyok neki azért, hogy egy percig sem akart önző módon itthontartani, és ezzel nem nehezítette tovább az amúgy is nehéz dolgomat.
5. Nem félsz, hogy sok a munka?
   Tudom, hogy sok a munka és tisztában vagyok vele, hogy néha nem lesz könnyű. De ha munka van, dolgozni kell. Elvégre is valamit valamiért. Amúgy meg dolgozni itthon is kell, sok esetben nem is keveset….
6. Mikor lesz szabadnapod?
   Nem lesz szabadnapom. Szabadidőm legfeljebb 🙂
7. Mennyi időre mész, mikor jössz vissza?
   Nagyjából május vége felé jövök vissza (+/- 1-2 hét), tehát négy hónapra megyek.
8. Mit vársz a legjobban?
   Azt, hogy olyan helyekre juthatok el a világon, ahová amúgy lehet soha nem lenne lehetőségem. Olyan dolgokat tapasztalhatok meg és láthatok, ami itthon lehetetlen lenne. Megismerhetek új embereket, kultúrákat és érzéseket.
9. Mit vársz a legkevésbé?
   A jetlaget. Valamint az esetleges vihart és a nagy hullámokat. Egyszer érdekes lesz, szívesen megnézem, aztán a többit ki is hagyhatjuk.
10. Milyen bölcsességel, jó tanáccsal szolgálhatsz mások számára?
    Ha valamin változtatni szeretnél, ne félj változtatni a lehetőségeidhez mérten. A folytonos panaszkodás, hogy neked valami nem jó, nem kifogás, és nem megoldás semmire. Egyszer élsz, próbáld meg minél jobban kihasználni. Gyorsan megöregszel, úgyhogy sokáig ne töprengj azon, hogy jaj mi lesz ha belevágok valamibe. És ez mindenre érvényes, még a legkisebb dolgokra is. Szóval hajrá, én drukkolok! Drukkoljatok ti is nekem:)

“Dear Nora,

Welcome onboard as a Seabourn Waiter.  Attached, please find your Contract and Joining Papers to board the Odyssey on Jan. 19^th in Melbourne….”

A kiutazáshoz szükséges elintézendő dolgok nagy részét már decemberben kipipáltam, így túl vagyok némi papírmunkán, sikeres skype interjún, előzetes szerződésen, hajóval kapcsolatos tájékoztatók elolvasásán, sárgaláz oltáson, amerikai vízum beszerzésen…

Pénteken érkezett a hirtelen ajánlat….lehetőség adódik egy héten belül behajózni a Seabourn Odysseyre….így négy nap múlva irány Ausztrália, Melbourne! 🙂

A kimerítő utazás ellenére is örülök a becsatlakozás helyszínének, mivel mindig is szerettem volna eljutni Ausztráliába.
Az itiner a következőképpen alakul majd:

• Indulás péntek este Budapestről Londonba (2 óra 40 perc)
• majd Londonból Szingapúrba (12 óra 40 perc, Boeing 777 jet, yesssss)
• Szingapúrból pedig Melbournebe (7 óra 35 perc).

Ez alaphangon is egy teljes nap utazás, illetve három különböző időzóna, így remélem, hogy az éjszakai utak alatt tudok majd pihenni valamennyit. Ami azért is fontos, mert az érkezés után a rendelkezésemre áll egy egész nap Melbourneben:):)
Másnap, 19-én transzfer a szállodából a kikőtőbe, beszállás a hajóra.

Indulásig hátravan még pár apróság beszerzése az útra (értsd ez egy nőnél legalább  500 tételes listát jelent….). További jó hír, hogy ma sikerült elintézni a hajóorvost és az Ausztrál vízumokat, ezzel pedig minden hivatalos papír elrendezve.

Szinte már minden kész,  így hamarosan indulhat a visszaszámlálás….:)